A TÖKÉLYIG VITT ÉLÉVEZET
Eredete:
Serkentő hatásának felfedezéséhez több legenda is fűződik.
Az egyik változat szerint a kávé élénkítő hatását egy Káldi nevű etióp pásztor fedezte fel Kr. e. 300-ban, aki észrevette, hogy ha a kecskéi a piros bogyókat legelésznek, sokkal élénkebbek lesznek. Ezt elmondta a közelben élő szerzeteseknek, akik rájöttek arra, hogy ha a magokat megpörkölik, ízletes italt készíthetnek belőle.
A másik történet szerint egy Rhazes (852-932) nevű arab orvos a kávét, a "quawa" nevű élénkítő növényt orvosságként használta és ő említette Al-Haiwi (A kontinens) című munkájában. 1000 körül Avicenna a középkori muszlim gondolkodás egyik legnagyobb alakja is gyógyszerként használta a kávét. Annyi bizonyosnak tűnik, hogy a kávét először a XV. században Jemenben használták élénkítő hatása miatt, valószínűleg szufi szerzetesek, akik szívesen éltek serkentő szerekkel. Innen került ki és vált ismertté a társadalom minden rétege számára. A XVI. század első évtizedeiben már Szíria és Egyiptom lakói is ismerték.
Feldolgozása:
A kávé a kávécserje termésének - a kávébabnak a feldolgozott magja.Fő hatóanyaga a KOFFEIN.
A kávét a Kelet-Afrikában, Közép- és Dél-Amerikában, a Karib-szigeteken és Új-Guineában termelt Coffea arabica és a Nyugat-Afrikából vagy Indonéziából származó Coffea robusta magjából, a babkávéból készítik pörköléssel.
A Coffea arabica íze erősebb, de pörköléssel és keverékekkel változtatnak rajta. A Coffea robusta jobban alkalmazkodik a meleg, nedves éghajlathoz, és kevésbé támadják meg a kártevők.
A kávészemeket kézzel szedik le, mert csak a piros, érett szemeg megfelelőek.
Utána azonnal tisztítják és érlelik a szemeket, mert a kávébogyó nem tárolható. Megfelelően napsütéses helyen 4 hétig szárítják kiterítve, majd a kávébabszemet és a húst egy hántológép segítségével elválasztják egymástól. Ezután a babot egy speciális folyadékkal áztatják és mossák, majd további 14 napig szárítják.
A feldolgozás utolsó fázisában - folyamatosan emelkedő hőfokon pörkölik. Ekkor történik a kávé minőségi besorolása, mivel csak a pörkölés után állapítható meg, hogy a kávé milyen íz-, aroma- és illatanyagokkal rendelkezik. A rosszabb minőségű kávét sokszor jobb minőségűvel keverik, feljavítják. A megfelelő arányú keverés után vagy pörkölt bab vagy őrölt formában csomagolják.
Hatása:
A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni, amivel megterheli a szervezetet. A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az alzheimer-kór,parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökentő hatását.
Forrás:
Szavazás